Hogy a tetteim nem töltik ki a poharat
megszoktam már
bár néha kicsit elszomorodom
hogy vajon mennyit érhettek tetteimha így kufár módjára méregeted
hangom, lábam nyomát
másokkal
persze mindig én ettem meg mérgemben
pácolt húsomat
és nem küzdöttél érte,,
hogy ne egyem meg magam
sohase
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
