Szalmasárga remény színei terülnek szét
a kék kávézók kövein
talán mert ma a sárgává fakult bögre alján vannak szemeink
és ma minden szalmaszál belénk kapaszkodik
az aszfaltra fröccsent égbolt a benzin-tükörben minket bámul,
nézi a régvolt torzonborz porontyot,
ki visszatérve bosszúból sáros lábbal
tiporja élőhelyeink élettelen örökkévalóságát

Guy Goffette nyomán